1 Horvátország általános ismertető
Földrajzi fekvés: Horvátországot északnyugaton az Alpok keleti szegélye, keleten a Pannon síkság és a Duna határolja, középső részén a Dinári hegység vonul át, déli része pedig az Adriai tengernél ér véget.
Népesség: 4.437.460 lakosa van.
Főváros: Zágráb (779.145 lakos) az ország gazdasági, közlekedési, kulturális és oktatási központja.
Felszín: szárazföldi területe 56.594 km², territoriális tengerfelülete: 31.067 km².
Tengerpart hossza: 5.835 km; ebből 4.058 a kisebb-nagyobb szigetek, szirtek partvonala.
Kisebb-nagyobb szigetek, szirtek mindösszesen: 1.244 ebből lakott:
47, legnagyobb szigetek: Krk és Cres. Világítótornyok, partmenti és kikötői fények: 600
Partmenti rádióállomások: Rijeka Radio, Split Radio, Dubrovnik Radio
A part mentén jachtok és kishajók kikötésére alkalmas 350, kisebbnagyobb természetes kikötőhely van.
Az Adriai-tenger természetes meghosszabbítása a Mediterrániumnak, amellyel az Otrantói-szoros köti össze. Az Adriai-tenger délkelet – északnyugat irányban fekszik – 870 km hosszan, átlagos szélessége 160 km.
Az Adriai-tenger teljes szárazföldi tengerpartjának 48% -a, a szigetek
tengerpartjának 97%-a a Horvát Köztársaság területén fekszik.
A mediterrán ár-apály hullám 12 órán keresztül tart, az Otrantói-szoroson keresztül áramlik be az Adriára, a keleti és a nyugati part mellett északi irányban halad. Az árapály következtében a tenger vízszintje emelkedésének és süllyedésének mértéke 25 cm-től (Otrantói-szoros) 80 cm-ig (a legészakabbi területek) terjed.
Éghajlat
tengervíz átlag hőmérséklete: télen 12 °C; nyáron 25 °C.
Az adriai vidék éghajlatára jellemző az enyhe, rövid tél, és a hosszú, gyakran nagyon meleg nyár. Az ősz jóval melegebb a tavasznál. A szigeteken fekvésüknek köszönhetően alacsonyabb a levegő hőmérséklete, mint a szárazföldön, a nyári hőség itt korántsem olyan elviselhetetlen.
A partmenti területen kevés a csapadék, még kevesebb csapadék valószinű a szigeteken. A legkevesebb csapadékra a nyári hónapokban lehet számítani, a legszárazabb hónap a július az egész területen. A hó az itteni területen igen szokatlan, ha havazik is, 1-3 napon belül elolvad.
Az Adria fő szelei:
• Misztrál (maestral) (északnyugati szél)
• Bóra (bura) (északkeleti szél)
• Sirokkó (jugo) (délkeleti szél)
A misztrál északnyugati irányból fúj, magas légnyomás esetén keletkezik, általában de. 11 óra körül kezdődik és jellemzően jó időt hoz. Akár 5 beaufort erősségű is lehet, felkorbácsolja a hullámokat. Naplemente előtt eláll, majd másnap - a nyugodt éjszaka után – hasonló erővel kezdődik újból.
A bóra metsző északkeleti irányból fújó szél, a magas légnyomás következtében keletkezik, a kontinentális térség felől érkezik és erős lökésekkel fúj a tenger felé. A bórát nehéz előre jelezni, de azért vannak bizonyos előjelei: a magas hegyek csúcsain kialakuló ún. «felhősapkák», az északkeleti láthatáron a tenger felülete csipkéződik. A parttól távolodva csökken a bóra ereje. A bóra nyáron általában csak pár óráig tart, de időről időre akár egy-két napig is eltarthat. A legkeményebb bórák a Kvarner területén, a Velebit-csatornában, Šibenik és Split partjainál, a Pelješacnál és Dubrovniknál fordulnak elő.
A sirokkó nedves, délkeleti irányból fújó szél, amely októbertől január végéig igen jelentős esőzést hozhat. A hullámokat magasra felkorbácsoló sirokkó érkezésének előjele, hogy a déli látóhatáron a nyugodt tengert és az eget ólomszürke felhők borítják el. A sirokkó gyakran több napig is eltart, míg a tenger akár hosszabb ideig is lenyugodhat. Előfordulhat, hogy a szél Afrika irányából vöröses-barnás homokszemeket fúj. Érdemes megjegyezni, hogy a sirokkó akár pár perc leforgása alatt is képes megváltoztatni irányát és igen erős északkeleti irányból fújó széllé válhat.
A nevera igen erős nyugati irányból fújó szél, amely kisebb viharokat okozhat. Nyáron hirtelen és erőteljesen kezdődik, felkorbácsolja a tenger hullámait, de általában csak rövid ideig tart. A szél megszűntét követően a levegő kellemesen felfrissül.
További helyi jellegű szelek az Adrián: lebić - délnyugati szél, levant – erős keleti szél, tramontana – metsző északi szél. A magas, stabil légnyomás általában olyan szeleket idéz elő, melyek éjszaka a szárazföld, nappal pedig a tenger felől fújnak.
Forrás: Hajózási információk 2009, a Horvát Idegenforgalmi Közösség, a Turisztikai Minisztériummal és a
Tengerügyi, Közlekedési és Infrastruktúrális Minisztériummal karöltve
Földrajzi fekvés: Horvátországot északnyugaton az Alpok keleti szegélye, keleten a Pannon síkság és a Duna határolja, középső részén a Dinári hegység vonul át, déli része pedig az Adriai tengernél ér véget.
Népesség: 4.437.460 lakosa van.
Főváros: Zágráb (779.145 lakos) az ország gazdasági, közlekedési, kulturális és oktatási központja.
Felszín: szárazföldi területe 56.594 km², territoriális tengerfelülete: 31.067 km².
Tengerpart hossza: 5.835 km; ebből 4.058 a kisebb-nagyobb szigetek, szirtek partvonala.
Kisebb-nagyobb szigetek, szirtek mindösszesen: 1.244 ebből lakott:
47, legnagyobb szigetek: Krk és Cres. Világítótornyok, partmenti és kikötői fények: 600
Partmenti rádióállomások: Rijeka Radio, Split Radio, Dubrovnik Radio
A part mentén jachtok és kishajók kikötésére alkalmas 350, kisebbnagyobb természetes kikötőhely van.
Az Adriai-tenger természetes meghosszabbítása a Mediterrániumnak, amellyel az Otrantói-szoros köti össze. Az Adriai-tenger délkelet – északnyugat irányban fekszik – 870 km hosszan, átlagos szélessége 160 km.
Az Adriai-tenger teljes szárazföldi tengerpartjának 48% -a, a szigetek
tengerpartjának 97%-a a Horvát Köztársaság területén fekszik.
A mediterrán ár-apály hullám 12 órán keresztül tart, az Otrantói-szoroson keresztül áramlik be az Adriára, a keleti és a nyugati part mellett északi irányban halad. Az árapály következtében a tenger vízszintje emelkedésének és süllyedésének mértéke 25 cm-től (Otrantói-szoros) 80 cm-ig (a legészakabbi területek) terjed.
Éghajlat
Mediterrán éghajlattal rendelkezik: forró, száraz nyár, enyhe, nedves tél, köszönhetően a Földközi-tenger hatásának és a meleg tengeri áramlatoknak, valamint annak, hogy keletről hegyvonulatokkal van körülvéve.
Partmenti átlag középhőmérsékletek: január 5–9 °C; augusztus 22–25 °C. Atengervíz átlag hőmérséklete: télen 12 °C; nyáron 25 °C.
Az adriai vidék éghajlatára jellemző az enyhe, rövid tél, és a hosszú, gyakran nagyon meleg nyár. Az ősz jóval melegebb a tavasznál. A szigeteken fekvésüknek köszönhetően alacsonyabb a levegő hőmérséklete, mint a szárazföldön, a nyári hőség itt korántsem olyan elviselhetetlen.
A partmenti területen kevés a csapadék, még kevesebb csapadék valószinű a szigeteken. A legkevesebb csapadékra a nyári hónapokban lehet számítani, a legszárazabb hónap a július az egész területen. A hó az itteni területen igen szokatlan, ha havazik is, 1-3 napon belül elolvad.
Az Adria fő szelei:
• Misztrál (maestral) (északnyugati szél)
• Bóra (bura) (északkeleti szél)
• Sirokkó (jugo) (délkeleti szél)
A misztrál északnyugati irányból fúj, magas légnyomás esetén keletkezik, általában de. 11 óra körül kezdődik és jellemzően jó időt hoz. Akár 5 beaufort erősségű is lehet, felkorbácsolja a hullámokat. Naplemente előtt eláll, majd másnap - a nyugodt éjszaka után – hasonló erővel kezdődik újból.
A bóra metsző északkeleti irányból fújó szél, a magas légnyomás következtében keletkezik, a kontinentális térség felől érkezik és erős lökésekkel fúj a tenger felé. A bórát nehéz előre jelezni, de azért vannak bizonyos előjelei: a magas hegyek csúcsain kialakuló ún. «felhősapkák», az északkeleti láthatáron a tenger felülete csipkéződik. A parttól távolodva csökken a bóra ereje. A bóra nyáron általában csak pár óráig tart, de időről időre akár egy-két napig is eltarthat. A legkeményebb bórák a Kvarner területén, a Velebit-csatornában, Šibenik és Split partjainál, a Pelješacnál és Dubrovniknál fordulnak elő.
A sirokkó nedves, délkeleti irányból fújó szél, amely októbertől január végéig igen jelentős esőzést hozhat. A hullámokat magasra felkorbácsoló sirokkó érkezésének előjele, hogy a déli látóhatáron a nyugodt tengert és az eget ólomszürke felhők borítják el. A sirokkó gyakran több napig is eltart, míg a tenger akár hosszabb ideig is lenyugodhat. Előfordulhat, hogy a szél Afrika irányából vöröses-barnás homokszemeket fúj. Érdemes megjegyezni, hogy a sirokkó akár pár perc leforgása alatt is képes megváltoztatni irányát és igen erős északkeleti irányból fújó széllé válhat.
A nevera igen erős nyugati irányból fújó szél, amely kisebb viharokat okozhat. Nyáron hirtelen és erőteljesen kezdődik, felkorbácsolja a tenger hullámait, de általában csak rövid ideig tart. A szél megszűntét követően a levegő kellemesen felfrissül.
További helyi jellegű szelek az Adrián: lebić - délnyugati szél, levant – erős keleti szél, tramontana – metsző északi szél. A magas, stabil légnyomás általában olyan szeleket idéz elő, melyek éjszaka a szárazföld, nappal pedig a tenger felől fújnak.
Forrás: Hajózási információk 2009, a Horvát Idegenforgalmi Közösség, a Turisztikai Minisztériummal és a
Tengerügyi, Közlekedési és Infrastruktúrális Minisztériummal karöltve
